A köznyelvben mindkettő „szabadnap”, de a Munka Törvénykönyve élesen megkülönbözteti őket, és ettől függ, mennyi pótlék jár, ha mégis dolgozol.
Pihenőnap
A heti pihenőnap a munkarendedben szereplő szabadnapod (Mt. 105–106. §). Általános munkarendben hetente kettő van, szombaton és vasárnap; műszakos vagy rugalmas munkarendben más napokra is eshet, és a pihenőnapok egy munkaidőkereten belül össze is vonhatók.
- Ha pihenőnapon rendelnek be dolgozni, az túlóra (rendkívüli munkaidő): az órákra jár a bér, és ha másik pihenőnapot kapsz helyette, 50%, ha nem, 100% pótlék.
Munkaszüneti nap
A munkaszüneti nap a törvényben felsorolt ünnepnap (Mt. 102. §): január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 24. (2026-tól), december 25. és 26.
- Munkaszüneti napon csak bizonyos munkakörökben lehet rendes munkaidőben dolgozni (pl. folyamatos üzem, egészségügy, vendéglátás); ilyenkor 100% pótlék jár. Ha ezen felül túlórát is rendelnek el, az is 100%-os.
- Ha a munkaszüneti nap munkanapra esik és nem dolgozol: havibéresként a havibéred nem csökken, órabéresként távolléti díjat kapsz rá.
- A munkaszüneti nap nem számít bele a szabadságba: ha ünnep esik a szabadságod idejére, az a nap nem fogy el a szabadságodból.
Áthelyezett munkanap
A „ledolgozós szombat” egy harmadik eset: a kormány rendeletben áthelyezhet egy munkanapot (pl. két ünnep közötti „hídnapot” szabaddá tesz, cserébe egy szombat munkanap lesz). Az áthelyezett szombat munkanapnak számít, rá nem jár pótlék. Az aktuális évet a munkaszüneti napok naptárában nézheted meg, a pótlékokat pedig a túlóra és bérpótlék kalkulátorral számolhatod ki.