A részvényopció (stock option) jog arra, hogy a cég részvényeit egy előre rögzített áron (kötési ár, strike price) megvásárold. Ha közben nő a cég értéke, a különbözet a te nyereséged. Rokona az RSU (restricted stock unit), ahol vásárlás nélkül kapsz részvényt, és az ESOP, ami a munkavállalói részvényprogramok gyűjtőneve. Magyar megfelelője a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP).
A fontos szavak
- Vesting: az opciók fokozatosan „érnek be”, tipikusan 4 év alatt.
- Cliff: az első időszak (gyakran 1 év), ami előtt semmi sem érik be; ha addig távozol, nem kapsz semmit.
- Lehívás (exercise): amikor a beérett opciót megveszed a kötési áron.
- Good leaver / bad leaver: a szerződés szabja meg, mi történik a beérett és be nem érett opciókkal, ha távozol, attól függően, milyen okból.
Mennyit ér?
Egy tőzsdén jegyzett cégnél ez kiszámolható. Egy startupnál az opció csak akkor ér pénzt, ha a cégnek van exitje (eladás vagy tőzsdére lépés); addig papíron létezik. Ajánlat összehasonlításánál ne cseréld el a biztos bért bizonytalan opcióra úgy, hogy a megélhetésed múlik rajta.
Adózás
Magyarországon a munkáltatótól kedvezményesen szerzett értékpapír jellemzően a megszerzéskor adózik, a piaci érték és a fizetett ár különbözete után, a bérhez hasonlóan; a későbbi eladás nyeresége tőkejövedelemként. Az MRP ennél kedvezőbb lehet. A szabályok bonyolultak és a konstrukciótól függnek, ezért kérd ki adótanácsadó véleményét, mielőtt lehívod vagy eladod.